EXAGENE Hiperbár oxigén kamrák

  2026. okt. 11. · Szerző:  Miklós Rácz 1960-ban egy holland sebész, Ite Boerema olyan kísérletet mutatott be, amely ma is meghökkentő: malacok éltek túl olyan állapotot, amelyben a vérükben gyakorlatilag nem volt hemoglobin. Az oxigént kizárólag a vérplazmában oldott formában kapták meg, nagy nyomású kamrában. A kísérlet a „Life without blood”, vagyis „ Élet vér nélkül ” címet kapta, és Boeremát sokan a hiperbár orvoslás atyjaként tartják számon. Ebben a cikkben azt járjuk körül, mit árul el ez a kísérlet arról, hogyan jut el az oxigén a sejtjeinkig, mit kezd vele a mitokondrium, és miért éppen az oldott oxigén a hiperbár oxigénterápia (HBOT, Hyperbaric Oxygen Therapy) kulcsa. Egy gyakori tévhitet is tisztázunk: a hemoglobin soha nem jut be a sejtbe. Az oxigén útja: a hemoglobin nem lép be a sejtbe Azn oxigén útja a mitokondriumig A vér két módon szállít oxigént. A nagyobbik rész a vörösvértestekben lévő hemoglobinhoz kötődik: egy deciliter vérben, 15 gramm hemoglobinnal, k...

Hogyan lesz a szoba levegőjéből 93%-os oxigén, palack és szállítás nélkül? Aki először lát egy hiperbár oxigénkamrát, gyakran ezt kérdezi: „Honnan jön az oxigén? Palackot kell cserélni?" A válasz: nem. A kamráinkhoz tartozó egységben egy oxigénkoncentrátor dolgozik, amely a környező levegőből folyamatosan állítja elő a nagy tisztaságú oxigént. A módszer neve PSA , azaz Pressure Swing Adsorption , magyarul nyomásváltásos adszorpció . Ez a technológia működik a kórházi és otthoni oxigénkoncentrátorokban, és ipari méretben is. 1. Mi van a levegőben, amit belélegzünk? A száraz levegő összetétele nagyjából ez: Gáz Térfogatarány Nitrogén (N₂) ~78,1% Oxigén (O₂) ~20,9% Argon (Ar) ~0,93% Szén-dioxid és egyéb ~0,04% Az oxigén tehát ott van, csak „fel van hígítva" nitrogénnel. A feladat nem az oxigén előállítása, hanem a nitrogén eltávolítása . A PSA pontosan ezt csinálja. 2. A kulcs: a molekulaszita (zeolit) A koncentrátor szíve két oszlop (tartály, an...

Mit mutatott ki egy izraeli klinikai vizsgálat a hiperbár oxigénterápiáról és a bőr öregedéséről Kezdjük ott, hogy miért öregszik a bőr A bőr három rétegből áll, de a "szépség" szempontjából az igazi munka a középső rétegben, az irhában (dermisz) folyik. Ez az a réteg, ahová a krémek nagy része soha nem jut el. Az irhában négy dolog számít: 1. A kollagén. Ez a bőr tartóváza — fehérjerostokból álló háló, ami feszességet ad. Húszéves korunk után évente nagyjából 1%-ot veszítünk belőle, és a menopauza körüli öt évben ez drámaian felgyorsul: egyes mérések szerint a bőr kollagéntartalmának akár 30%-a eltűnik ebben a rövid időszakban. Ezért van az, hogy sok nő 45 és 52 éves kora között úgy érzi, "hirtelen történt valami". Kollagén szálak 2. Az elasztin. Ha a kollagén a tartóváz, az elasztin a gumiszalag. Ez felel azért, hogy a bőr visszaugorjon, ha megcsípjük. Öregedéskor az elasztinrostok nem egyszerűen elfogynak — feldarabolódnak . Hosszú, rugalmas szálak helyett röv...

Hogyan mérhető meg egyetlen DNS-mintából, hány éves valójában a tested Van egy magyar gyökerű kutató, akinek a neve ma a biológiai öregedés mérésének szinonimája. Steve Horvath 1967-ben született Frankfurtban — a vezetékneve árulkodik a családi származásról —, és eredetileg nem biológus volt, hanem matematikus és biostatisztikus . Talán éppen ezért tudott olyat alkotni, amit a klasszikus molekuláris biológusok addig nem: nem egy új laborkísérletet talált ki, hanem a már meglévő, nyilvános adatok hegyeiben fedezett fel egy törvényszerűséget. 2013-ban publikálta a Genome Biology folyóiratban azt, amit ma világszerte „Horvath-óraként" emlegetnek. Steve Horvath, a matematikus Az előzmény: a nyál árulkodik A történet 2011-ben kezdődött, amikor egy UCLA*-csapat — köztük Horvath — kimutatta, hogy pusztán a nyálból kinyert DNS metilációs mintázatából nagyjából 5 éves pontossággal megbecsülhető valakinek a kora. Ez akkor önmagában is meglepő volt, de még szövet-specifikus maradt. A na...

Mit mutatott egy izraeli klinikai vizsgálat a hiperbárikus oxigénről A hatvan év felettiek több mint fele aggódik amiatt, hogy lassul a gondolkodása, nehezebben összpontosít, vagy nem találja olyan gyorsan a szavakat, mint régen. Ez nem feltétlenül betegség: a figyelem, a feldolgozási sebesség és a tervezőkészség az egészséges öregedés részeként is fokozatosan visszahúzódik. A kérdés inkább az: lehet-e ezen a lejtmenetet érdemben lassítani – vagy akár visszafordítani? Egy 2020-ban publikált izraeli randomizált, kontrollált vizsgálat (Hadanny, Efrati és munkatársai, Aging folyóirat) pontosan ezt a kérdést tette fel a hiperbárikus oxigénterápiával (HBOT) kapcsolatban. Az eredmények figyelemre méltóak – és pont azért érdemes róluk beszélni, mert nem beteg, hanem teljesen egészséges idős embereken mérték őket. Mit vizsgáltak pontosan? Hatvanhárom egészséges, 64 év feletti, önállóan élő felnőttet vontak be a vizsgálatba. Fontos: nem dementáló, nem enyhe kognitív zavarral küzdő betegekrő...