EXAGENE Hiperbár oxigén kamrák

Hogyan mérhető meg egyetlen DNS-mintából, hány éves valójában a tested Van egy magyar gyökerű kutató, akinek a neve ma a biológiai öregedés mérésének szinonimája. Steve Horvath 1967-ben született Frankfurtban — a vezetékneve árulkodik a családi származásról —, és eredetileg nem biológus volt, hanem matematikus és biostatisztikus . Talán éppen ezért tudott olyat alkotni, amit a klasszikus molekuláris biológusok addig nem: nem egy új laborkísérletet talált ki, hanem a már meglévő, nyilvános adatok hegyeiben fedezett fel egy törvényszerűséget. 2013-ban publikálta a Genome Biology folyóiratban azt, amit ma világszerte „Horvath-óraként" emlegetnek. Steve Horvath, a matematikus Az előzmény: a nyál árulkodik A történet 2011-ben kezdődött, amikor egy UCLA*-csapat — köztük Horvath — kimutatta, hogy pusztán a nyálból kinyert DNS metilációs mintázatából nagyjából 5 éves pontossággal megbecsülhető valakinek a kora. Ez akkor önmagában is meglepő volt, de még szövet-specifikus maradt. A na...

Évtizedeken át úgy gondoltuk, hogy ha valaki allergiásnak születik, az egy életre szóló ítélet. A géneken nem lehet változtatni. Ma már tudjuk, hogy ez csak félig igaz. A DNS-szekvenciát valóban nem lehet átírni, de a gének szabályozását , vagyis azt, hogy mely gének kapcsolnak be és melyek maradnak csendben, igenis lehet befolyásolni. Ezt a tudományterületet epigenetikának nevezzük, és az elmúlt évtized kutatásai után ma már biztosan állíthatjuk: az allergia lényegét tekintve egy epigenetikai betegség. Ami még izgalmasabb: a hiperbárikus oxigénterápia (HBOT) pontosan ezen a szinten képes beleszólni a folyamatokba. Mi az epigenetika, és mi köze az allergiához? A fehér gömbök jelölik a DNS metilációt Képzeljük el a DNS-t egy hatalmas zenekari partitúraként, amelyben minden emberi gén megtalálható. Az epigenetika nem a kotta — az maga a karmester. Ő dönti el, hogy éppen mely hangszerek szólaljanak meg, milyen hangerővel, és melyek maradjanak csendben. Ennek a "karmesternek" ...