EXAGENE Hiperbár oxigén kamrák

  2026. okt. 11. · Szerző:  Miklós Rácz 1960-ban egy holland sebész, Ite Boerema olyan kísérletet mutatott be, amely ma is meghökkentő: malacok éltek túl olyan állapotot, amelyben a vérükben gyakorlatilag nem volt hemoglobin. Az oxigént kizárólag a vérplazmában oldott formában kapták meg, nagy nyomású kamrában. A kísérlet a „Life without blood”, vagyis „ Élet vér nélkül ” címet kapta, és Boeremát sokan a hiperbár orvoslás atyjaként tartják számon. Ebben a cikkben azt járjuk körül, mit árul el ez a kísérlet arról, hogyan jut el az oxigén a sejtjeinkig, mit kezd vele a mitokondrium, és miért éppen az oldott oxigén a hiperbár oxigénterápia (HBOT, Hyperbaric Oxygen Therapy) kulcsa. Egy gyakori tévhitet is tisztázunk: a hemoglobin soha nem jut be a sejtbe. Az oxigén útja: a hemoglobin nem lép be a sejtbe Azn oxigén útja a mitokondriumig A vér két módon szállít oxigént. A nagyobbik rész a vörösvértestekben lévő hemoglobinhoz kötődik: egy deciliter vérben, 15 gramm hemoglobinnal, k...

Mit mutatott ki egy izraeli klinikai vizsgálat a hiperbár oxigénterápiáról és a bőr öregedéséről Kezdjük ott, hogy miért öregszik a bőr A bőr három rétegből áll, de a "szépség" szempontjából az igazi munka a középső rétegben, az irhában (dermisz) folyik. Ez az a réteg, ahová a krémek nagy része soha nem jut el. Az irhában négy dolog számít: 1. A kollagén. Ez a bőr tartóváza — fehérjerostokból álló háló, ami feszességet ad. Húszéves korunk után évente nagyjából 1%-ot veszítünk belőle, és a menopauza körüli öt évben ez drámaian felgyorsul: egyes mérések szerint a bőr kollagéntartalmának akár 30%-a eltűnik ebben a rövid időszakban. Ezért van az, hogy sok nő 45 és 52 éves kora között úgy érzi, "hirtelen történt valami". Kollagén szálak 2. Az elasztin. Ha a kollagén a tartóváz, az elasztin a gumiszalag. Ez felel azért, hogy a bőr visszaugorjon, ha megcsípjük. Öregedéskor az elasztinrostok nem egyszerűen elfogynak — feldarabolódnak . Hosszú, rugalmas szálak helyett röv...

Hogyan mérhető meg egyetlen DNS-mintából, hány éves valójában a tested Van egy magyar gyökerű kutató, akinek a neve ma a biológiai öregedés mérésének szinonimája. Steve Horvath 1967-ben született Frankfurtban — a vezetékneve árulkodik a családi származásról —, és eredetileg nem biológus volt, hanem matematikus és biostatisztikus . Talán éppen ezért tudott olyat alkotni, amit a klasszikus molekuláris biológusok addig nem: nem egy új laborkísérletet talált ki, hanem a már meglévő, nyilvános adatok hegyeiben fedezett fel egy törvényszerűséget. 2013-ban publikálta a Genome Biology folyóiratban azt, amit ma világszerte „Horvath-óraként" emlegetnek. Steve Horvath, a matematikus Az előzmény: a nyál árulkodik A történet 2011-ben kezdődött, amikor egy UCLA*-csapat — köztük Horvath — kimutatta, hogy pusztán a nyálból kinyert DNS metilációs mintázatából nagyjából 5 éves pontossággal megbecsülhető valakinek a kora. Ez akkor önmagában is meglepő volt, de még szövet-specifikus maradt. A na...

Mit mutatott egy izraeli klinikai vizsgálat a hiperbárikus oxigénről A hatvan év felettiek több mint fele aggódik amiatt, hogy lassul a gondolkodása, nehezebben összpontosít, vagy nem találja olyan gyorsan a szavakat, mint régen. Ez nem feltétlenül betegség: a figyelem, a feldolgozási sebesség és a tervezőkészség az egészséges öregedés részeként is fokozatosan visszahúzódik. A kérdés inkább az: lehet-e ezen a lejtmenetet érdemben lassítani – vagy akár visszafordítani? Egy 2020-ban publikált izraeli randomizált, kontrollált vizsgálat (Hadanny, Efrati és munkatársai, Aging folyóirat) pontosan ezt a kérdést tette fel a hiperbárikus oxigénterápiával (HBOT) kapcsolatban. Az eredmények figyelemre méltóak – és pont azért érdemes róluk beszélni, mert nem beteg, hanem teljesen egészséges idős embereken mérték őket. Mit vizsgáltak pontosan? Hatvanhárom egészséges, 64 év feletti, önállóan élő felnőttet vontak be a vizsgálatba. Fontos: nem dementáló, nem enyhe kognitív zavarral küzdő betegekrő...

Évtizedeken át úgy gondoltuk, hogy ha valaki allergiásnak születik, az egy életre szóló ítélet. A géneken nem lehet változtatni. Ma már tudjuk, hogy ez csak félig igaz. A DNS-szekvenciát valóban nem lehet átírni, de a gének szabályozását , vagyis azt, hogy mely gének kapcsolnak be és melyek maradnak csendben, igenis lehet befolyásolni. Ezt a tudományterületet epigenetikának nevezzük, és az elmúlt évtized kutatásai után ma már biztosan állíthatjuk: az allergia lényegét tekintve egy epigenetikai betegség. Ami még izgalmasabb: a hiperbárikus oxigénterápia (HBOT) pontosan ezen a szinten képes beleszólni a folyamatokba. Mi az epigenetika, és mi köze az allergiához? A fehér gömbök jelölik a DNS metilációt Képzeljük el a DNS-t egy hatalmas zenekari partitúraként, amelyben minden emberi gén megtalálható. Az epigenetika nem a kotta — az maga a karmester. Ő dönti el, hogy éppen mely hangszerek szólaljanak meg, milyen hangerővel, és melyek maradjanak csendben. Ennek a "karmesternek" ...

Az atópiás dermatitisz — közismert nevén ekcéma — ma már világszerte népbetegség. A Global Report on Atopic Dermatitis 2022 szerint közel 223 millió ember él ezzel a krónikus, viszkető, gyulladásos bőrbetegséggel, és közülük mintegy 43 millió gyermek vagy serdülő. Magyarországon is egyre több szülő keres alternatívát a hosszú távú kortikoszteroid-kezelés helyett , hiszen a szteroidok tartós használata gyengíti az immunrendszert és elvékonyítja a bőrt. Kevesen tudják, hogy a hiperbárikus oxigénterápia (HBOT) — amelyet főként sebgyógyulás, sportregeneráció és longevity kapcsán szoktunk emlegetni — komoly klinikai kutatások tárgya az allergiás betegségek területén is. A nemzetközi tudományos adatbázisokban (PubMed, Cochrane) több olyan vizsgálat található, amely bíztató eredményekről számol be, különösen az atópiás dermatitisz esetén. Miért működhet egyáltalán? Az allergia gyökere egy elszabadult immunválasz: a Th2-típusú limfociták túlműködése, magas IgE-szint, krónikus gyulladás. A...

  Egy kínai kutatócsoport áttörése az emlőrák kezelésében A rák egyik legnagyobb szövetségese a tumor belsejében uralkodó oxigénhiány. A daganatok mélye szinte fullad – és ez a hipoxia teszi őket ellenállóvá a kemoterápiával, sugárterápiával és immunterápával szemben. De mi történik, ha egy okos nanotechnológiai rendszert kombinálunk a hiperbár oxigénterápiával (HBOT), és egyszerre támadjuk a tumort több oldalról? Egy 2023-ban megjelent kínai kutatás pontosan erre kereste a választ – és az eredmények figyelemre méltóak. A tanulmány Cím: Hyperbaric Oxygen Activates Enzyme-Driven Cascade Reactions for Cooperative Cancer Therapy and Cancer Stem Cells Elimination Szerzők: Yuxuan Xiong, Zibing Wang, Qiang Wang, Qingyuan Deng és társaik Intézmény: Huazhong University of Science and Technology (HUST), Wuhan, Kína – Nemzeti Nanomedicina Kutatóközpont Folyóirat: Advanced Science (Wiley), 2023, Vol. 10, 2301278 DOI: 10.1002/advs.202301278 Teljes szöveg (ingyenesen elérhető): h...